Digitális statkörkép – a legjobb marketinges adatok
Te is szenvedélyesen bújod a friss felméréseket, új kutatásokat és az uralkodó insightokat? Ha nem is szenvedélyesen, de valahogy bújnod kell: nem tudsz minden kutatást egymagad lezavarni (még a nagyvállalatoknak sincs ennyi erőforrásuk), ezért mások által végzett kutatásokból is kell csemegézned. Költséghatékony bepillantás a mai online fogyasztó viselkedésébe.
Nem gond, hogy e cikk kutatásainak többsége nem magyar: a mai globális világunkban a trendek begyűrűznek inkább előbb, mint utóbb. Te is okostelefonnal mászkálsz, ahogy az ügyfeleid is, te is használsz CRM-rendszereket és friss marketingtechnológiákat – tehát a relevancia adott.
E cikkben idézni fogjuk a számokat, ez önmagában nem lenne érdekes – de hozzátesszük azt is, hogy melyik szám mit jelent. Imádni fogod!
Kezdjük.
Nem érted az ügyfeleidet? Majd megérted őket!
Az Econsultancy és Lynchpin közös riportja szerint a marketingesek 86%-a úgy gondolja, hogy a vásárlóikat az idő előrehaladtával egyre jobban megértik (31% nagyon egyetért az állítással, 55% részben egyetért).
Miért fontos ez az adat?
Nos, mert amikor buyer personákat készítesz vagy targetálsz, akkor a célpiacod megértése nem egy kihúzandó elem a marketinges to-do listádon („hétfőn megértettem a célcsoportomat”), hanem egy folyamat. Ahogy egyre több adatod lesz (CRM-rendszer, analitika, visszajelzések stb.), úgy fogod egyre jobban megérteni a vásárlóidat.
A PR már a social mediára tolódott
A Cision 6 ország újságíróit kérdezte arról, hogy hogyan dolgoznak és hogyan kommunikálnak a PR-osokkal. A válaszokból az derült ki, hogy az újságírók 51%-a (picit több mint fele) ma már képtelen lenne elvégezni a munkáját a közösségi felületek nélkül.
Ez neked azt jelenti, hogy a sajtóközleményeid helyett/mellett a sztorikat Facebookon, Twitteren és a halódó Google+-on, esetleg LinkedInen érdemes kommunikálnod – mert az újságírók aktívan használják ezeket a felületeket a témagyűjtéshez.
Nyisd meg a LinkedIn-fiókodat és az összes újságírót jelöld be, akit ismersz.
A viralitás „titka”?
Ha lenne a viralitásnak receptje, akkor a recept megírója már dollármilliomos (-milliárdos) lenne, illetve a cégek minden anyaga virálisan elterjedne. Ez közel sincs így, és jelenleg komoly egyetemeken kutatják azt, hogy mit, miért, mikor és ki oszt meg.
A StreamSafe a 100 legmegosztottabb videót nézte át, és talán kicsit közelebb kerülünk a megértéshez.
Például a 25-34 éves korcsoport leginkább olyan videókat oszt meg, amely ámulatba ejti őket és lenyűgöző (akár a látvány, akár az üzenet).
A 45-54 éves korosztályban a fő megosztásmotivátor: meglepetés, szomorúság és ámulat.
Az 55-64 éves korosztályban gyakori megosztóerő az is, ha egy videó felháborítja őket. Ezt szubjektív felmérésedben is láthatod: politikán vagy a világ bármely dolgán leginkább az idősebbek tudnak a legjobban felháborodni Facebookon.
Miért nem vásárolsz mobilról, amikor a statisztika szerint már vásárolnod kéne?
Az Ampersand azt nézte meg, hogy a brit fiatalok (18-34 év közöttiek) miért nem vásárolnak az okostelefonjukkal, ha már van nekik és vásárolhatnának.
A leggyakoribb kifogások sorrendben:
- nehéz megnézni a termékeket (nem látszik rendesen a kis képernyőn)
- nehéz kitölteni a mezőket
- adatvédelmi félelmek és mobilinternet-számla
Ezek nem Britannia-specifikus kifogások, ezért a webáruházad reszponzív dizájnjában elemezd a termékoldalad. Megfelelően látszik a termék? Elég nagy a kép ahhoz, hogy meggyőző legyen? Könnyű használni azt az oldalt? (UX-szel hogy állsz?)
Ezután gondoskodj arról, hogy a mezőket könnyű legyen használni (elég nagy legyen a mező ahhoz, hogy rátappolásnál ne tévesszem el), és csökkentsd a mezők számát (mobilról „gépelni” tényleg nehéz).
Végül szórd tele az oldalt megnyugtató elemekkel, hogy lássák, hogy az adataikat biztonságosan kezeled. És az oldalad méretét csökkentsd (egyrészt nő a betöltési sebesség, ami konverziónövelő és még a rangsorolásodat is javítja, másrészt nem zabálja a mobilinternet-csomagot).
Ünnepekkor jó hírlevelezni
A Yesmail felméréseit kövesd, mert kiváló benchmark-adatokat kapsz az átlagos megnyitási és átkattintási arányokról. Új felmérésükből az derül ki, hogy bár az emailek mennyisége nőtt, de a 2014 végi átlagos megnyitási arány stabilan 15% körül maradt.
Ennél érdekesebb, hogy az ünnepekkel kapcsolatos hírlevelek (karácsony, húsvét stb.) megnyitási aránya egy év alatt 14,2%-ról 15,1%-ra nőtt.
Olvastál egy jó kutatást? Megdöbbentél néhány számon? Írd meg nekünk kommentben!
