Minden, amit az A/B tesztelésről tudnod kell!

Az oldalad valamennyire működik, de az A/B teszt gondoskodik arról, hogy az oldalad eredményeit kimaxold. Mindegy, hogy milyen weboldalad van és azon mit értékesítesz: ha online kommunikálsz, akkor A/B tesztelned kell, ha maximális hatékonyságra törsz. A „kell” szót úgy értsd, hogy ezzel leszel sikeres.

(Egyébként offline is lehet tesztelni.)

Nagyon fontos ez a cikk, mert kevés cég tesztel nemhogy folyamatosan, de egyáltalán. Mindeközben szakmai konferenciákra jársz és keresed a növekedési lehetőségeket – melyek mindvégig megvoltak az oldaladban, csak nem hoztad ki belőle.

Az A/B teszt azért nagyszerű eszköz, mert befektetés nélkül emelheted meg az oldalad eredményeit – hiszen mindvégig az oldalad elemeit módosítod.

Eredmények bűvöletében

Tegyük fel, hogy választhatsz, hogy az oldalad átlagos konverziója 1% vagy 1,25% legyen. Melyiket választanád?

Természetesen az utóbbit.

De a tesztelés nemcsak azért fontos, hogy minél jobb eredményeket tudj felmutatni és a bevételeid megnőjenek. Valójában költséget csökkentesz és könnyebben térülnek meg a kampányaid. Gondolj bele, hogy az 1,25%-on konvertáló landing page-ed miatt többet költhetsz AdWords-hirdetésekre, mert az oldal több bevételt hoz.

Az A/B teszt kihat mindenre.

Mi az az A/B teszt?

Tegyük fel, hogy van egy cikked és kíváncsi vagy, hogy hogyan tehetnéd olvasottabbá.

Van egy elemből (pl. főcímből) 2 verziód (A és B), és meghatározod, hogy mi alapján méred a sikert (pl. itt úgy, hogy hányan kattintanak a cikkre). Most jön a legfontosabb: ezt a két elemet egy időben futtatod, miközben a cikk többi része változatlan marad. A cikk egyszer az A címmel, másszor a B címmel jelenik meg.

A legfontosabb, hogy a két elemet egy időben teszteled és ugyanaz a célcsoport lássa a cikkeket. Csak így tudod nagy bizonyossággal eldönteni, hogy egyik vagy másik elem egyértelműen hatékonyabb (feltéve, hogy a megfelelően nagy mintát ráereszted).

Végeredményként látni fogod, hogy (a példa kedvéért) az egyik főcímre rákattintottak 80-an, máskra 280-an, így a döntésed egyértelmű: megtartod a B-t. Ha a különbség túl kicsi, akkor nagyobb mintával teszteld, amíg megbízható eredményt nem kapsz.

A nyertes elemet letesztelheted újból, és ha mindent jól csinálsz, akkor az oldalad a tesztelésnek köszönhetően folyamatosan javul.

Mit tesztelj?

A könnyű válasz az lenne, hogy mindent, de ezzel nem érjük be.

Minden oldal felosztható kulcselemekre, és minden kulcselemnek van egy bizonyos célja. A landing page-eden van egy főcím (és talán alcím). Van egy első bekezdés, van egy kép, van egy előnylista, néhány ügyfélvélemény, ár, színek, szövegmennyiség (tesztelheted, hogy hosszabb vagy rövidebb szöveggel hatékonyabb-e az oldal), call to action, űrlap („ha 3 mezővel kevesebbet kérek, vajon többen töltik ki?), felépítés („jobbra rakjam a képet vagy balra?”), szövegstílus, kiemelt előnyök... és amíg csak folytatni bírod a listát.

(Facebook-hirdetésnél is tesztelhetsz éjjel-nappal: headline, törzsszöveg, kép, célzás, időzítés.)

Mindezt sok munka lenne letesztelni, a leggyakrabban tesztelt (és legfontosabb elemek) az alábbiak:

• Call to action (méret, szín, pozíció)
• Headline
• Felépítés
• Árazás
• Szövegmennyiség
• Űrlap (mezők száma)
• Felhasznált képek

Így kezdd el az A/B tesztelést

Ha külön szoftvert használsz A/B tesztelésre, akkor ez a cikk értelemszerűen nem neked szól, hiszen valószínűleg most is fut egy teszted.

Ha most kezded, akkor a Google „Tartalmi kísérletek” kiváló lehetőség (Google Analytics funkció, a súgót olvasd el itt).

Legelőször találj egy elemet, amit tesztelni szeretnél, majd készíts belőle több verziót. Ezeket most még csak írd le egy jegyzettömbbe. Gondold végig ezután azt, hogy az elem célja micsoda, ezt pedig hogyan érdemes mérni (pl. feliratkozási gombnál a feliratkozások számával, de szöveghossznál lehet az oldalon töltött idő, főcímnél az átkattintás), majd a kísérletednek állítsd be ezt a mérési szempontot.

Döntsd el, hogy a forgalmad hány százalékát vonnád be a tesztelésbe, illetve mekkora bizonyosságot szeretnél és meddig fusson a teszt. Ha a forgalmad 100%-a látja a tesztet, akkor hamarabb kapsz eredményt, viszont lehet, hogy csak az új látogatóknak érdemes megmutatnod az új változatot (mert nekik szól az ajánlat).

A változtatásokat illeszd az oldaladba, ezt kétféleképp oldhatod meg:

1. JavaScripttel. Ilyenkor a tesztelendő elemet ugyanazon az aloldalon a szkript váltogatja (betöltéskor eldől, hogy épp melyik verzió töltődjön be, az Analytics pedig méri, hogy melyik elem jelent meg az oldalon és mit csinált a látogató).
2. Külön aloldalakkal. Az eredeti oldalt az oldalad.hu/landing aloldalra rakod, míg oldalad.hu/landing1 URL-en szerepel az, amit a kontrollhoz képest tesztelsz. A példában ezt visszük tovább.

Ezután jön maga a tesztelés, itt add meg az eredeti oldal URL-jét, majd a „Variaton” (változat) alatt az új elemeket tartalmazó oldal URL-jét.

Kapni fogsz egy kódot, ezt az eredeti oldaladba illeszd be. Ha mindent jól csináltál, akkor a kísérletedet elindíthatod, és addig fut a teszt, amíg vagy lejár a beállított idő (pl. 2 hét), vagy meggyőző eredményeket kapsz.

A kísérlet után a jó elemet tartsd meg.

Az A/B teszt dióhéjban ennyi, és láthatod, hogy a felszínen tényleg nem bonyolult. Ha szeretnéd, segítünk a tesztelésben – írj nekünk erre az e-mail címre.